A digitális eszközök alkalmazása az állattartásban nem újkeletű dolog, hiszen az intenzív állattenyésztés területén már évtizedek óta alkalmaznak különböző érzékelőket az állati viselkedés, termelési és minőségi mutatók, az állatok egészségi állapotának és a környezeti paramétereknek a detektálására. Az ipari és technológiai fejlődés újabb és újabb lehetőségeket nyit meg az agrárium számára, annak érdekében, hogy enyhíthető legyen az ágazatot érintő súlyos munkaerőhiány (pl. takarmánykiosztórobot, fejőrobot stb.).
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben 2021-ben indítottuk el on-farm jellegű kutatásainkat, melynek során arra keressük a választ, hogy életszerű, valós körülmények között az intenzív tejelő állományokban alkalmazott, szenzoros adatgyűjtésen alapuló digitális technológiák, hogyan adaptálhatók a legelőre alapozott húsmarhatartásban, ahol az állatok a zárt tartástechnológiát alkalmazó intenzív tejelő állományokhoz képest folyamatosan változó takarmányozási és környezeti körülmények között élnek, termelnek.
Ennek érdekében 120 tehenet (Charolais) és szaporulatát (80 borjú) szereltünk fel kereskedelmi forgalomban kapható szenzorokkal. A tehenekre egy nyaki transzponder (Allflex), egy GPS (Moovement) érzékelő, egy pedométer (ENGS) és egy bendő bólusz (Moonsyst), míg a borjakra egy fültranszponder (Allflex), egy pedométer (ENGS) és egy GPS (Moovement) érzékelő lett felszerelve. Célunk, hogy láthatóvá tegyük a láthatatlant, a legelőn élő állatokról is folyamatosan, valós képet kaphassunk, lássuk a változásokat, felkészülhessünk eseményekre és szükség esetén időben beavatkozhassunk.
A továbbiakban V-N-V Hűtés és Fejéstechnika Kft. által forgalmazott Allflex gyártmányú nyakra és fülbe helyezhető transzponderek alkalmazásának tapasztalatait osztjuk meg az olvasóval. A nyaki traszpondereket teheneknél (1. kép), míg a fülbe helyezhető transzpondereket (2. kép) borjaknál alkalmazzuk.
Mindkét szenzortípus könnyen rögzíthető, stabil konstrukció. Az érzékelők élettartama nagyban függ az energiaellátástól, de a gyártó nyaki transzponder esetében 7 évig, a borjak fülese esetén 3 évig garantálja a működését. A vizsgálat helyszínét szolgáltató gazdaságban nagy legelőszakaszok (20-35 ha/szakasz) állnak rendelkezésre a legeltetéshez, ezért a folyamatos adatgyűjtés érdekében két fixen elhelyezett és egy pótkocsira szerelt, napelemmel ellátott, mobil vevőegységet (3. kép) alakítottunk ki, melyek gyűjtik és továbbítják a szenzorok felől érkező adatokat egy központi számítógép felé. A szoftverben minden állathoz tartozik egy egyedkártya, melyen a legalapvetőbb adatok rögzíthetők (születés ideje, ENAR azonosító, transzponder száma stb.), továbbá egy eseménykártya melyen minden, az állathoz kapcsolódó fontos esemény (ellés, legelőváltás, felhajtás, választás stb.) feljegyezhető. Az eseménykártya tartalmazza a rendszer jelzéseit is (pl. ivarzás, egészségügyi problémák).
A beérkezett nyes adatokból (kérődzés, aktivitás) a szoftver algoritmusok segítségével származtatott adatokat szolgáltat a felhasználónak. Fontos megemlíteni, hogy az algoritmusoknak „tanulniuk” kell az állat viselkedését, mivel minden állat pillanatnyi állapotát, a megelőző időszakhoz képest értékeli. Habár a rendszer küld adatokat már néhány nap után is, 2-3 hónap is eltelhet, amíg a pontossága eléri a maximumot, ezért üszőknél a tenyésztésbe vétel előtt 3 hónappal ajánlott felszerelni az érzékelőket.
A szoftver lehetővé teszi az egyed-, csoportos- vagy állományszintű jelentések lekérdezését a rendszerből, attól függően, hogy az állatartónak milyen információra van szüksége.
A kérődzés és aktivitás monitorozása révén a súlyos egészségügyi problémák mellett (1. ábra) - melyek az emberi felügyelet hiányában a legelőn az állat elhullásához vezethetnek - azok a problémás állatok is felderíthetők (egészségügyi index), melyeknél egy betegség fizikai tünetei még nem nyilvánulnak meg, így lehetőség van az állat kifogására, vizsgálatára, kezelésére és a kezelések hatásának nyomon követésére.
A viselkedésfigyelő algoritmusok segítségével információt kapunk a tehenek szaporodásbiológiai állapotáról (ivarzás, nem megfelelő ivarzás, vemhesülés, vetélés stb.). Mesterséges termékenyítés esetén egy riportban leszűrhetők a rendszerből az ivarzó állatok, megjelölve egyedenként a termékenyítési ablakot, figyelembe véve termékenyítőanyag felhasználásának formáját (konvencionális vagy ivardeterminált sperma).
Természetes pároztatás esetén a szenzor utolsó ivarzási adataiból (2. ábra) igyekszünk következtetni a vemhesülésre, így előre jelezhető az ellés várható ideje, ami segíti az állattartókat az ellési időszak munkaszervezésében, elletőistállók, karámok kapacitásának optimálisabb kihasználásában.
A szoftverben lehetőség van a csoportos (kor-, termelési csoportok szerinti) vagy állomány szintű jelentések lekérdezésére, melyekből következtethetünk a populációt érintő problémákra. A napi átlagos kérődzésszám visszaesése legelő állatoknál jelezheti a legelőfű fogyását egy adott legelőszakaszon és a legelőváltás szükségességét. Borjak estében a kérődzésszám alakulásán keresztül egyed- és csoportszinten is képet kaphatunk az előgyomrok fejlődéséről, hízóknál a takarmányváltások hatásairól. Ugyanakkor vannak befolyásoló események (felhajtás, kezelés, borjak elválasztása stb.) melyek rögzítése elengedhetetlen a rendszerben, annak érdekében, hogy minél inkább elkerüljük a fals riasztásokat.
Több mint egy éves tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az eredetileg tejelő állományokra kifejlesztett Allflex MSD tehénfigyelő rendszer extenzíven tartott húsmarha állományokban is megállja a helyét. A szoftver, melyhez egy mobil applikáció is tartozik felhasználóbarát, használata könnyen elsajátítható, gazdaságonként egyedi beállításokat tesz lehetővé. Alkalmazásával naprakész képek kaphatunk állományunk egészségi, szaporodásbiológiai állapotáról, ami hosszabb távon állatjóléti és gazdaságossági szempontból is javulást eredményezhet.
Forrás: A Magyartarka - XXII. évfolyam 2. szám (nyár)